Magvető, Budapest, 1989
1084 oldal · keménytáblás · Fordította: Rakovszky Zsuzsa

„Sztálin ​marsall mondott pohárköszöntőt a miniszterelnök egészségére, akit az egész világ legbátrabb kormányférfiaként jellemzett. Jórészt Churchill úr bátorságának és kitartásának köszönhető, mondotta, hogy Angliának, amikor még egyedül küzdött a hitleri Németországgal, sikerült lekötnie az ellenség erejének jó részét, egy olyan időpontban, amikor Európa többi része még a porban hevert Hitler előtt… A marsall azzal zárta pohárköszöntőjét, hogy kevés példát ismer a történelemből, amikor egyetlen ember bátorsága ilyen fontos szerepet játszott volna a világ jövőjének alakulásában, ezért most Churchill úrra, barátjára, harcostársára és a bátor férfiúra üríti poharát.
A miniszterelnök válaszában Sztálin marsallra mondott pohárköszöntőt, Sztálin, mondotta, egy nagy ország nagy vezetője, azé az országé, amely egymagában fogta fel a rázúduló német hadigépezet teljes erejét, derékba törte azt, és kiűzte az elnyomókat hazája földjéről…
Sztálin marsall ezután az Egyesült Államok elnökének egészségére ürítette poharát. Kijelentette: neki és Churchill úrnak, kinek-kinek a maga országában, viszonylag könnyű döntéssel kellett szembenéznie: a puszta létükért harcoltak a hitleri Németország ellen. De van itt közöttük egy harmadik férfi, akinek hazáját nem fenyegette komolyan az ellenség inváziója, ám aki feltehetőleg a szokásosnál sokkal nagyobb távlatokban gondolkodik nemzete érdekeiről, és jóllehet országát nem fenyegette közvetlen veszély, elsősorban mégis ő teremtette meg azokat az eszközöket, amelyek lehetővé tették az egész világ mozgósítását Hitler ellen.”