Raj Rozália-Nagy István: Doroszlói népi textíliák - szabásmintával (antikvár)

Szerző: Raj Rozália, Nagy István
Szerkesztő: Petrás Anna
Lektor: Dr. Katona Imre
Kiadó: Logos Grafikai Műhely
Kiadás helye: Tóthfalu
Kiadás éve: 2001
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 432 oldal
Nyelv: Magyar
Méret: 30 cm x 21 cm
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Kihajtható és kivehető mellékletekkel.



Előszó
A Szerzőpáros alábbi munkája olyan vidékre kalauzol el bennünket, amely déli határunkkal átellenben terül el, mégsem tudunk róla eleget, egyesek talán még azt sem, hogy „odaát", a soknemzetiségű Bácskában szép számmal laknak magyarok is. Tájékozódásul hasznos lehet egy rövid, előzetes bemutatás.
A mai Vajdaság (Vojvodina) Jugoszlávia északi tartománya, két fő részből áll: a Duna-Tisza közi Bácskából és a tiszántúli Bánátból. E kettő 1914 előtt a történelmi Magyarország szerves része volt, egyúttal a Monarchia éléstára. Mivel a magyarság idővel kisebbségbe szorult, a terület nagyobb részét Jugoszláviához csatolták.
A török hódoltság előtt Nyugat-Magyarország mellett éppen Dél-Magyarország volt az egész Kárpát-medence leggazdagabb, legfejlettebb nagy tája, mely másfél évszázadnál is hosszabb időre idegen uralom alá került, hadak országútjává vált; a középkorban még többséget képező magyar őslakosság szinte teljesen kipusztult. Az újjátelepítés sokára, csak a 18. század közepe táján kezdődött, és eltartott fél évszázadig, esetenként egy évszázadig is. Sokféle nemzetiség vett részt ebben az újjáépítésben, természetesen magyarok is, akik az egész történelmi Magyarország szinte minden tájáról érkeztek. Többségük a Duna és a Tisza mentén talált új hazára, de voltak jelentős szórványok is, ám az összlakosságon belül legfeljebb egyharmad arányt képviseltek, és 1914 óta számuk és arányuk rohamosan csökken.
A bemutatásra kiválasztott Doroszló (Doroslovo) már a középkor derekán lakott helység volt, 1662-re elnéptelenedett, és csak 1752-ben települt újjá. Mivel e bácskai falu inkább a Dunához, mint a Tiszához van közel, lakói zömmel Dunántúlról, főként Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Veszprém megyéből érkeztek, de jöttek tucatnyi más helyről is, és eltérő időpontokban németek és szlovákok, illetve délszlávok is érkeztek. E sokfelől idevándorolt magyar egy-két nemzedék múltán egységesült, a kevés nemzetiségeket nagyrészt beolvasztotta, de az 1945 utáni nagy népcserével olyan sok délszláv telepes érkezett, hogy a még mindig többségi magyarság lényegében kétnyelvűvé vált.
Bár Doroszlót régtől fogva nemzetiségi falvak gyűrűje veszi körül, nem messze van tőle a Duna menti Gombos (Bogojevo) szintén magyar többségű falu, mellyel kiházasodási, gazdasági és kulturális kapcsolata olyan intenzív, hogy viseleti, népzenei és több más (pl. szokás, hiedelem, stb.) szempontból is egy kisebb egységnek lehet tekinteni, sőt bízvást ide vehetjük a szintén magyar többségű, szomszédos Bácskertest (Kupusina) is.



Tartalom:

ELŐSZÓ 5

BEVEZETŐ 7
Ismertető Doroszlóról 10

I. FEJEZET VISELETEK 11
A csecsemő és kisgyermek viseleti darabjainak részletes leírása 17
A leány- és asszonyviselet darabjainak leírása
Alsó ruhaneműk 21
Felső ruha 24
Az ünnepi öltözet kiegészítő darabjai 39
Ékszerek 42
A női viselet a születéstől a nagylányságig 45
Asszonyviselet 51
A haj és fejviselet 53
Az ünnepi öltözetdarabok felöltésének menete 58
Alkalmi viseletek 61
A németség viselete 67
A ruházattal kapcsolatos értékek és igények 69
A viseleti darabok leggyakrabban használt kelméi 77
Változások a viseletben 85
Színpadi viselet 90
Összefoglalás 93

II. FEJEZET TISZTASZOBÁK 97
A tisztaszoba bútorai 101
A tisztaszobák részletes leírása 107
A még 1992-ben használatban lévő tisztaszobák 110
A tisztaszobákkal kapcsolatos megfigyelések 123

III. FEJEZET ALKALMAZOTT DÍSZÍTÉSEK - HÍMZÉSEK 129
A Szerkesztő előszava 131
A tisztaszobák textíliáinak díszítése 133
A tisztaszoba textíliái 135
Hímzéstechnikák 140
Alkalmazott öltéstechnikák 142
Alkalmazott öltéstechnikák jelmagyarázata 143
A díszítmények nevét adó alapminták 144

MINTARAJZOK 145
Nyomódúc lenyomatok / mintarajzok 146
Válogatás Diósiné Polák Margit nyomódúc és keresztszemes mintakészletéből 147
Válogatás Bútorné Papp Anna nyomódúc mintakészletéből 203
Válogatás Horváthné Szittyai Anna nyomódúc mintakészletéből 233
A textilek hímzéseinek rajzai (eredeti méretben) Szalai Piroska gyűjtése 255
A textilek hímzéseinek rajzai (eredeti méretben) a Szerzők gyűjtése 283

Összefoglalás 385
Adatközlők 387
Archív fotók 389
Irodalom 427
Mellékletek (fekete-fehér és színes fotók a szöveg között öt csoportban elosztva) I-XXIV