„Ha belelapozunk Polányi Viktória könyvébe, egy otthonba érkezünk. Furcsa mód már az első oldalakon azt vesszük észre, mintha a saját otthonunkba érkeztünk volna. Aztán kiderül, hogy a lelkünk otthonába. Mindezt úgy, hogy közben a gyerekünkről, szüleinkről, párunkról olvasunk. Vagy mégis inkább saját magunkról? Az önismereti út egy nagyon leleményes formáját választotta Viki. Szerintem pont valami ilyen megközelítésre van szüksége az Y és az X generációs szülőknek.”
Steigervald Krisztián generációkutató

„A könyvemben leírtakat nemcsak „prédikálom”, de napról napra gyakorlom is – szerencsére kiskorú segítőim reakciói azonnal jelzik, mikor kellene még finomítanom az eszköztáramon. Úgy vélem, hogy minden szülői tett mögött jó szándék munkál; hogy mindnyájan tudunk fejlődni hozzáállásunkban, viselkedésünkben; ahogy azt is, hogy fontosabb az összhang, mint az, hogy kinek van igaza. Szeretném, ha a könyvem hatására a kamaszt, kamaszokat nevelő családok otthona békésebb bázissá válna, ahonnan mindenki könnyű szívvel indulhat a nagyvilágba.

Édesanyaként és pszichológusként egyaránt azt tapasztalom, hogy a legtöbb családi konfliktus azonos alapokon nyugvó, elfogadó kommunikációval feloldható. Könyvemből napjaink X és Y generációs szülői úgy kapnak rálátást és eszköztárat ahhoz, hogy békés és partneri módon tudjanak együttélni kamasz gyermekeikkel, hogy közben korosztályuk alapvetései és értékrendje is megerősítést és hitelesítést nyer. Hiszem, hogy a szülők és a gyermekeik közötti kommunikációs hibák orvoslásával, a „közös nevező” megtalálásával a család – mint elsődleges szocializációs tér – érzelmi biztonsága megteremthető és fenntartható.” Polányi Viktória