Az Egyesült Államok politikai kultúrájának egyik legérdekesebb sajátossága a vallás és a közélet különös, sokszor ellentmondásos kapcsolata. Miközben az amerikai alkotmány az állam és az egyház szétválasztását rögzíti, a vallási nyelvezet, jelképek és rituálék mindmáig meghatározó szerepet játszanak az amerikai nemzeti identitásban és politikai retorikában. Ez a kötet ezt a sajátos viszonyrendszert vizsgálja történeti, eszmetörténeti és alkotmányjogi megközelítésben.

A szerző áttekinti az amerikai vallásosság történeti gyökereit a puritán hagyománytól és a vallási ébredésektől kezdve a modern pluralista társadalomig, bemutatja az alkotmány első kiegészítésének értelmezési vitáit, valamint elemzi a Legfelső Bíróság fontos döntéseit az állam és a vallás kapcsolatáról. Külön figyelmet kap az amerikai civil vallás fogalma: az a jelenség, amely vallási jelképek, mítoszok és rítusok segítségével teremti meg a politikai közösség kulturális és erkölcsi kohézióját. A könyv olyan ikonikus példákon keresztül vizsgálja ezt a je-lenséget, mint az amerikai zászlóeskü, az elnöki beszédek retorikája vagy a nemzeti ünnepek szimbolikája.

A kötet végül a jelen felé fordul: hogyan értelmezhető az amerikai civil vallás a 21. század politikai polarizációjának korában, és milyen kihívások elé állította Donald Trump elnök-sége az addig viszonylagos konszenzuson alapuló nemzeti narratívát? A könyv nemcsak az amerikai politika és kultúra iránt érdeklődők számára kínál új értelmezési keretet, hanem minden olvasónak, aki szeretné jobban megérteni a modern demokráciák identitásképző mítoszainak működését.