A Solomancia első leckéje:

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos.
A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait.
Itt nincsenek tanárok, nincsen szünidő, nincsenek barátok sem, csak stratégiai szövetségesek. A túlélés fontosabb, mint bármilyen jegy, mert az iskola nem engedi a diákjait távozni addig, amíg le nem teszik a záróvizsgát… vagy meg nem halnak. A szabályok csalókán egyszerűek: Ne járkálj egyedül a folyosókon! És óvakodj a mindenütt lesben álló szörnyektől!
El azonban különösen alkalmas arra, hogy szembeszálljon az iskola veszélyeivel. Szövetségesei ugyan nincsenek, de sötét hatalma hegyeket képes lerombolni, és milliónyi életet eltörölni. Könnyen legyőzhetné az iskolában cserkésző szörnyeket. A gond csupán az, hogy ez a sötét mágia az összes többi tanulóval is végezne.

NAOMI NOVIK, a Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas Rengeteg és a Locus-díjas Ezüstfonás után egy új történettel jelentkezik egy remekül megformált, vonakodó, sötét varázslónőről, akinek az a sorsa, hogy átírja a mágia szabályait.

Részlet:
Amikor Orion másodszor is megmentette az életemet, úgy döntöttem, hogy meg kell halnia.
Orion Lake-et mindenki szereti. Pontosabban: mindenki más. Ami engem illet, jobb, ha megtartja magának a harci mágiáját. Én aztán nem fogok imádattal csüngeni rajta, mint a rajongói.
Nekem, velük ellentétben, nincsen szükségem segítségre ahhoz, hogy túléljem a Solomanciát. Hagyjuk is a szörnyek hordáit és az elátkozott ereklyéket – itt valószínűleg
én vagyok a legveszélyesebb. Ha esélyem nyílna rá, képes lennék hegyeket földdel egyenlővé tenni és milliókat megölni, a világ sötét királynőjévé koronázni magamat.
A világ legalábbis ezt várja tőlem. A többi diák idebent örülne, ha Orion megölne, ahogyan a lefolyókból előkúszó rémségeket. Néha mintha azt szeretnék, ha pontosan olyan gonosz boszorkánnyá válnék, mint aminek tartanak. Az iskolának mindenesetre ez a szándéka.
Én azonban nem adom meg a Solomanciának ezt az elégtételt. És Orion Lake-nek sem. Talán senki nem bennem látja a hőst, de élve fogok kijutni innen, és nem fogok közben ezreket lemészárolni.
Bár komolyan megfordult a fejemben, hogy ezzel az egy diákkal kivételt teszek.