A könyv a zalaegerszegi levéltáros-történész szerző „Deák, Zala, reformkor” címmel, a ’48-as KönyvTár sorozatban 2021-ben napvilágot látott tanulmánykötetének folytatása. Az újabb válogatás tizenkét, eredetileg 1989 és 2023 között publikált tanulmányt tartalmaz (a korábbiakat többé-kevésbé javított, bővített változatban), melyből tíz kifejezetten Zala vármegye reformkori történetével foglalkozik, de a két másik, inkább Sopron megyéhez kötődő munkának is vannak zalai vonatkozásai. Zala vármegye az 1830-as, 1840-es években – elsősorban a magyar liberális reformellenzék vezéregyénisége, Deák Ferenc politikai hátországaként – az oppozíció egyik fellegvára volt. Az itt zajló közéleti események, a helyi szabadelvűek és konzervatívok küzdelmei nem egyszer országos jelentőséggel bírtak és hatást gyakoroltak a pozsonyi országgyűlés munkájára, illetve a magyar reformmozgalom egészére is. Ezt tükrözi a kötet tanulmányainak többsége; főszereplőjük Deák Ferenc és az őt támogató Csány László, a zalai liberális ellenzék pártvezére. Az írások kétharmada tudományos emléküléseken vagy konferenciákon elhangzott előadások alapján készült, és többnyire a reformkor zalai közéletével, illetve politikatörténetével foglalkozik. Mellettük helyet kapott a kötetben egy-egy jog-, gazdaság-, környezet- és egyháztörténeti munka, valamint Zala mindennapjainak és pecsétjének történetére vonatkozó tanulmány is (utóbbi képekkel illusztrálva.) A könyv ilyen módon több oldalról igyekszik megvilágítani és árnyalni a magyar reformkor gazdag, ám az utóbbi években kissé elhanyagolt történelmét.