Mackó Misi lábát lógatva unatkozott az ablak melletti kis sámlin. Családja - ahogy az a medvéknél szokás - édesdeden elmerült a téli álom buzgalmában, legalábbis erre utaltak a szomszéd szobából kiszűrődő apró horkantások. - De jó lenne odakint nyargalászni, málnát szedni, bukfencezni, ahogy nyáron tettük a húgocskámmal! - sóhajtotta. - Mi lenne, ha szétnéznék odakint? - csillant fel egyszerre a kis medvebocs szeme. - Úgy sem jártam még soha ebben a nagy fehér hótengerben, ideje lenne közelebbről megnézni magamnak! És már pattant is fel a kis sámliról és húgocskája szobája felé vette az irányt. - (Részlet a meséből)
