Mándy Iván: A bútorok (antikvár)

Magvető, Budapest, 1980
108 oldal · puhatáblás

A ​roskatag karosszékek, ormótlan hármasszekrények, kopott kórházi vaságyak, ásatag ebédlőgarnitúrák, hivalkodó márványasztalok – e könyv különös hősei – valamennyien tanúk. Az önnön szűkösségüktől szenvedő, képzelt csodákkal, valódi és álmodott emlékekkel vígasztalandó emberi életek tanúi. A múlt és a jelen kísérteteiről, kínzó magányról és megunt társaságáról, betegségről és halálról, röpke szerelmekről, ünnepi kedvről és hétköznapi józanságról: az emberi életek kiszámíthatatlanul formálódó költészetéről vallanak Mándy Iván bútorai, a padlásra került ócskaságok csakúgy, mint a pöffeszkedő vadonatújak.
„Éjjeliszekrények érkeztek a házba. Zömök, barna éjjeliszekrények. Elfoglalták a lépcsőfordulókat.
Minden emeleten egy-egy éjjeliszekrény.
Egy pillanat és felcsendül a karének.
Egy rekamié lebegett az udvar fölött. Egy olyan dupla rekamié. Oldalt dőlve úszott a levegőben.
Ellebegett az udvar fölött.
Visszatért. Mozdulatlanul állt a levegőben.
Lassan leereszkedett.”

Eredeti megjelenés éve: 1980