Semmelweis Kiadó, 2015


Összefoglaló:

A tudomány az asszociációk világa. Az új felismerések fontos forrása a tudománnyal foglalkozók egymás közti kommunikációja, amelynek során új szempontok kerülhetnek felszínre. Különösen érdekes lehet, ha teljesen különböző szakterületeken gondolkozó emberek kerülnek egymással szakmai dialógusba, mint az a jelen esszéről folytatott beszélgetések során történt. Az írás szerzői – jogász és kutatóorvos – régóta ismerik egymást. Hosszú éveken át abban a tudatban éltek, hogy a jogtudomány és a molekuláris orvostudományi kutatások különböző területei nem állnak közel egymáshoz. Sok mindenről beszélgettek, mígnem egyszer mégis szakmai kérdésekre terelődött a szó, és egyre több közös pontot, majd magyarázatot igénylő eltérést találtak. Jelen írás szerzői nem modellt vagy filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó csatlakozási pontot keresnek. Csupán arra törekednek, hogy leírják: milyen – számukra meglepő – hasonlóságokat, azonosságokat találtak az emberi szervezet legkisebb egységét jelentő sejtműködés molekuláris szintű szabályozása és az emberi társadalom akaratlagos, természettudós számára ezért önkényesnek tűnő regulációja, a jog között. Mindkét szabályozási rendszer hosszú fejlődés eredménye, amellyel azonban a szerzők ebben a munkában nem kívánnak foglalkozni. És nem jutottak arra a következtetésre, hogy a sejtek világa és az azon belüli kapcsolatok az emberi társadalmat modelleznék. Sine ira et studio töprengéseiket egymással megosztva eljutottak arra a pontra, ahol úgy érezték, gondolataikat a nyilvánosság elé tárnák. Teszik ezt abban a reményben, hogy másokat, más, távol eső tudományos megismerési területeken továbbgondolásra késztetnek.