MÓRICZ ZSIGMOND: SZEGÉNY EMBEREK

A Szegény emberek prózairodalmunk egyik legdöbbenetesebb hatású, a háborút elítélő alkotása, az egyik legkegyetlenebb műve.Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélése általánosiskolai olvasmány, így az alapműveltség része. Ehhez a középiskolai oktatás még két-három elbeszélést tesz hozzá, többnyire a Tragédia, a Szegény emberek és a Barbárok címűeket. A közoktatásban négy esztendő alatt összesen tízmagyar elbeszélés sem válik tananyaggá. Móricz esetébenis igazságtalan, ha regényei mellett alig említjük kisepikaialkotásait.Úgy kellene őt számon tartanunk, mint a legnagyobb magyar elbeszélőt, aki állandóan figyeli, kérdezi, hallgatja és szemléli kérdés nélkül is a történő valóságot, s ezt az életanyagot formálja tökéletes műremekké.Gyilkosság áll a Barbárok középpontjában is. A veres juhásztés társát azonban nem a háború vagy a nyomor kényszereteszi gyilkossá. Ők profi bűnözők, akik vagyonért ölik mega másik juhászt, annak a fiát, meg a kutyáikat.