Leopold Infeld: Akit ​az istenek szeretnek (antikvár)

Gondolat, Budapest, 1976
462 oldal · keménytáblás · Fordította: Tarján Rezsőné

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

L. ​Infeld lengyel fizikus és matematikus Evariste Galois-nak, a modern algebra egyik úttörőjének életét és munkásságát írta meg e regényben.
Szinte hihetetlen, de igaz történet ez. Napóleon korában születik egy fiú, aki annak a tudományos Párizsnak a legjobb tradíciói között nevelkedik, amelynek Lagrange, Monge, Laplace, Cauchy voltak a nagyjai. Rövid élete hősiesség és tragédia. Magatartása szinte kihívó. Nagyszerű matematikai képességekkel rendelkezik. Professzorai üldözik – diáktársai semmibe veszik. Kizárják az iskolából, mert harcos republikánus. Gyűlöli Lajos Fülöpöt és rendszerét. Kétszer is börtönbe kerül. A 21 éves ifjú hányatott élete egy lealázó szerelmi ügy miatt kiprovokált párbajban végződik; a párbaj előtti 13 órában megírt tudományos végrendelete minden idők egyik legnagyobb matematikusává tette. Korszakalkotó felfedezéseinek elismerését nem érhette meg, életében semmi elismerésben sem részesült.
Galois életrajzán átszövődik a XIX. századi Franciaország – Franciaország Napóleon bukása után a Bourbonok alatt; az 1830-as forradalom kavargó napjai, melynek Galois oly tragikus részese volt.
Galois élete talán a legmegrendítőbb a matematikusok történetében. A szerző egyszerűen és drámaian, az összes rendelkezésre álló történelmi dokumentumok gondos áttanulmányozása alapján írta meg regényét. Galois-t, mikor meghalt, csak lángoló republikánusnak ismerték, aki szerette hazáját és a szabadságot, aki gyűlölte az elnyomást és harcolt ellene. Galois élete végén már csak matematikai tudásával akart magának halhatatlanságot kivívni. Infeld kiválóan mutatja be, hogy Galois matematikus és Galois forradalmár – egy ember.