A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári Koronázó Főtemplom, közkeletű nevén, Mátyás-templom nem pusztán turisztikai szempontból vált Magyarország egyik jelképévé. Szinte egyidős az országgal, és sorsa szorosan összefonódott annak történetével, derűjével és borújával. Nemzeti szentélyünk számtalanszor rombolt és megújított épülete éppen ezért emelkedett szimbólummá: pontosan annyiszor épület újjá, ahányszor a magyar társadalom. Ereje és üzenete ezért nem csupán szépségében és művészeti értékeiben áll, hanem elsősorban abban, hogy áll - hogy mégis áll.
A kötetben életre kelnek a kiemelkedő műemlék kövei, és az évszázadok alatt egymás mellé került formák rendje és különleges perspektívái úgy bontakoznak ki, ahogy talán még az alkotók képzeletében sem jelentek meg. De nem csak a kövek élnek e fotókon, hanem megjelennek azok is, akik élő kövekként építik föl ezt a templomot: az az emberi közösség, amely körülötte él, amely megtartja és évszázadok óta élettel tölti meg.
A könyv az ismeretlen Mátyás-templomról szól. Célja mégsem a kimerítő ismertetés, hiszen több, mint úti- vagy történelemkönyv. Az alkotók személyes vallomása arról, hogy miben rejlik a budavári főtemplom titka, varázsa, vonzása.
