Balassi, Budapest, 2015
388 oldal · ISBN: 9789635069668


Művészsorsok a 20. században

Miről szól a könyv? Négy ember, négy művész életküzdelméről a Horthy-korszakban, a holokauszt idején, a rövid 1945 utáni demokráciában, a Rákosi-korszakban, az ’56 utáni fokozatosan fellazuló világban. (A négy művész közül valójában hároméról, mert Vajda Lajos, aki ma már a művészettörténészek konszenzusa alapján a 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, 1941-ben meghalt.) Vajda fizikai valóságában tehát nem része a főtörténetnek, azonban mindazok életét meghatározta, akik ennek a szellemi centrumnak a közelébe kerültek. Arra a kérdésre talán választ tudok majd adni, hogy mi eredményezte „A Rottenbiller” kitüntetett szerepét, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy egyebek (például a lakásban élő művészek személyisége) mellett az együtt élő művészek koncentrációja is oka volt, hogy a kortárs művészek és teoretikusok oly nagy számban fordultak meg ott. A lakás a szellemi ellenállás helyszíne lett, a szabadság kicsiny szigete, anélkül azonban, hogy erre aspirált volna… A fordulat évében szétzúzott Európai Iskola alapítói és annak kemény magja, valamint a kulturális életből kiszorult vagy kiszorulóban lévő alkotó értelmiségiek, például Hamvas Béla és Kemény Kató, Ligeti György, Gedő Ilka, Kállai Ernő, Szentkuthy Miklós, Szabó Lajos, Tábor Béla és Mándy Stefánia, Rozsda Endre, Márkus Anna, Pilinszky János, akkor Márkus Anna férje, Mészöly Miklós és Polcz Alaine, Kurtág György és Kurtág Márta, valamint a hivatalos kánonnal szembeforduló fiatalok: Donáth Péter, Kovásznai György, Molnár Péter, Major János, Juhász Sándor, Kováts Albert, Végh László, Perneczky Géza és még sokan mások a Rottenbillert olyan helynek tekintették, ahol szabad levegőt szippanthatnak, s ahol gondolataikat nemcsak kifejthetik, hanem azokra fogékony hallgatóságot is találnak. A Rottenbillerben lehetőség volt egy folyamatos, évtizedekig tartó diskurzus kialakulására, amely olykor megszakadt, majd máskor, másutt folytatódott, megsokszorozódott, több szálra bomlott, külföldre települt, a szálak egyike Párizsba, a másika New Yorkba, a harmadik Düsseldorfba vezetett, s e folyamat, hitem szerint, máig tart. 

Róluk szól: Bálint Endre, Jakovits József, Vajda Júlia