A kötet széles körű érdeklődésre tarthat számot: szélsőséges érzelmek, végletesen eltérő nézetek feszülnek egymással szembe. Azok közé a nagyon érdekes olvasmányok közé tartozik, amelyeket – a közbeszéd fordulatával élve – nem lehet letenni. Valósággal regénybe illő, ahogyan a sistergősen forró vágyakozás, amely szinte felperzseli a szerelmi levelezést, oly hamar az ellentétébe csap át, és kihűlt üszökként, elfojtottan sziszeg négy évtizeden át. Ezzel a lírai-belvilági ellentéttel párhuzamosan dúlnak a véleménykülönbségek Fekete István alkotóművészetének csepülői és magasztalói közt. Hiteles, ahogy ifj. Fekete a műítészek túlzó megállapításaival szemben hevesen védi édesapja igazát, egyben tájékoztatja az olvasóközönséget Fekete István életművének belföldi és külföldi fogadtatásáról, a hazai és külföldi kiadásokról. Az Ünnepi Könyvhét egyik sikerkönyvének ígérkező emlékkönyv nemcsak szórakoztató olvasmány, egyszersmind hézagpótló jelentőségű, nélkülözhetetlen valamely méltányosabb, kiegyensúlyozottabb irodalomtörténet-írás számára is.
