A világ végétől kilenclépésnyire, de az is lehet, hogy tízre, egy aprócska erdő közepén négy testvér éldegélt: Tavasz, Nyár, Ősz és Tél. Egyszer réges-régen valami apróságon összekaptak, és egymás után útra keltek. Azóta vándorolnak a világban, s épp csak annyi időre találkoznak a kis házban, hogy elmeséljék egymásnak, mi mindent tapasztaltak. Szerencsénkre Zelk Zoltán lejegyezte az évszakok huszonnégy meséjét. Szeretetteljes, belakható világukban a szemünk láttára születnek meg gyenge fűszálak és a hét napjai, a pipacs álmában pillangóként repked és dalra fakadnak a fák, az öreg tölgyet pedig századik születésnapja alkalmából felköszöntik a rajta fészkelő madarak. A természet örök körforgásáról szóló rövid történeteket Nagy Norbert humoros rajzai keltik életre.
