A Vörös Hanrahan meséi önálló invenciójú Yeats-mű, lírai próza, egyetemes szépségű mese, a költő alteregójának örök szomorúságú históriája, tele mágikus kelta szimbólumokkal, kártya-misztikával és Janus-arcú tündér-boszorkányokkal. A mű felidézi Yeats költészetének csodás hangját, saját szavaival „az ős-báj bánatát”. A kelta homály a Nobel-díjas Yeats korai, prózai műve (1893). „Egyszerre krónika és önéletrajz” – ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő, miközben folklór-körútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A „kelta homály” később korszakmegjelölő fogalommá lett Írországban. Yeats és néhány társa mítoszban, költészetben és politikában „kitalálta” Írországot. A kötetet költői keretbe foglalják az elsősorban poéta szerző gyönyörű versei, melyekben az ír tájakat, mítoszokat idézi meg. Varázslatos világba repíti el ez az irodalmi klasszikus olvasóit, és külön kihangsúlyozandó, hogy teljességében most kerül először a hazai közönség kezébe.
