Ismerem ezt a Mahat Purusát aki, mint a ragyogó Nap (Áditja), minden sötétség (Tamasz) fölött áll és pusztán az által, hogy ismeri őt, az ember meghaladja a halált (Mritjum) – nincs más ösvény ezen kívül. Svétásvatara-upanisad 3.8. A Svétásvatara Upanisad a Vedánta irodalom kiemelkedően fontos szövege, mely a teremtés eredeti okáról szóló filozófiai vitával kezdődik. Miközben az idő (Kála), a tér (Ákása), a természet (Prakriti), a hatalom, a Karma és az elemek fogalmait kutatjuk, isteni látásmódot ad nekünk ennek a sokdimenziós és hatalmas világnak a meditatív szemlélésére. A benne foglalt gyönyörű mantrákon keresztül megértjük a meditáció, az odaadás, az ima, az önátadás, a Guru és a szentírások szerepét az életünkben. Feltárja az Úr (Ísvara) és az Abszolút Igazság (Brahman) valódi természetét, megalapozva ezzel a Vele való lényegi egységünket és azonosságunkat. A Svétásvatara Upanisad végül arra a következtetésre jut, hogy valódi természetünk végtelen és örökkévaló.