A ?regény cselekménye valós történeten alapul. A teheráni csecsemőt igaz történet ihlette. Az események tényszerű feltárásához a deportált iráni diákok beszámolói segítették az írót a regény megírása során. Néhány név és helyszín megváltoztatásra került az anonimitás érdekében.
Léteznek feminista férfiak egy fundamentalista államban? Csak nők szenvedhetnek az iszlám diktatúrától? Miként élhet túl Iránban egy homoszexuális ember? Babak orvostanhallgató Budapesten. Szülei azért küldték Európába, hogy azt tegye, amit szerintük minden férfinak kötelező a házasság előtt. Magáévá tenni néhány szőke lányt, bárokba járni, lerészegedni… csupa olyasmit, amiért Iránban felakasztanák. De ő valami bűnösebb után vágyakozik. Jázmin a kezdetektől rajongásig szereti a medikust, nem titkolt célja, hogy egyedüliként birtokolja a szívét. Sikerül is az ujja köré csavarnia, boldogságuk azonban nem tarthat sokáig.
A koronavírus megjelenése kerékbe töri a bimbódzó kapcsolatot. Babak osztálytársainál mutatják ki először a betegséget, és a többiekkel egyetemben ő is karanténba kerül. Jázmin a karantén lejártával sem kap hírt szerelméről. Babak nyomtalanul eltűnik.
Jázmin kétségbeesik, félelmét csak tetézik a terhesség hirtelen jelentkező tünetei. Kiderül, hogy Babak börtönben volt. Társaival együtt deportálják Magyarországról, valamint három évre kitiltják az Európai Unió teljes területéről. Jázmin kétségbeesett lépésre szánja el magát, míg Babaknak meg kell küzdenie élete legnagyobb harcával, hogy homoszexuális barátját megmentse a biztos haláltól. Életet életért.
A regény betekintést ad az emberi viselkedés rejtelmeibe, amikor semmi sem számít, csak az, amit el akarunk érni egy olyan világban, amelynek a szabályai és törvényei börtönként tartanak fogva. Amikor céljaink elérésének érdekében bármire képesek vagyunk, hogy szerelmünket, és vele az életünket visszakapjuk.
De vajon hol a határ?
