Buddha a szó szoros értelmében az időtlen bölcsességet tanítja nekünk. Mindannyian a nem létező idő szorításával küzdünk, életünk feltartóztathatatlanul hömpölygő, állandóan változó folyam. Semmi sem állandó, saját személyiségünk, külsőnk, viselkedésünk, képességeink, gondolkodásunk és érzéseink is állandóan változnak. A változástól való félelmünk hiányérzethez vezet, ez pedig szenvedést szül. Ha elfogadjuk, hogy az életben vannak kellemes és kellemetlen tapasztalatok, a világ végre olyan lehet, amilyen valójában. És ez nagyon felszabadító.
