Jó könyvet tart kezében az olvasó: nem érdemes egyfolytában végigolvasni. Ejtsük néha ölünkbe e vaskos kötetet, ne lapozzunk tovább. Ízlelgessünk egy-egy ódon zamatú szót, kifejezést; olvassuk el újra és újra a többszörösen összetett mondatokat, a megfejtést keresve töprengjünk el a sok szálból egybeszőtt gondolatokon… s burkolóddzunk be a magunk teremtette csendbe. Utazzunk a megidézett múltban. Mire gondoltak, miért így látták majd kétszáz évvel ezelőtt eleink az őket körülabroncsoló magyar világot, amikor szekéren, hintóban, társaskocsin, gyorsparaszttal, forsponttal, nagyritkán a vadonatúj gőzvasúton beutazták a két hazát, Erdélyt és Magyarországot.
