"Ezután került sor Martin Menjou meghallgatására. - Elgondolkodott-e önök közül bárki itt, tisztelt Bíróság, hogy mi késztette ezt a fiatal anyát arra, hogy megszülje ugyan, de azután örökbe adja a szíve alatt kihordott gyermekét? Nos... A szülei kitagadták, mert szakított népének és vallásának évszázados hagyományaival: házasság nélkül összeköltözött egy férfival. A férfi kihasználta, azután becsapta; magára hagyta egy másik nőért a testében éppen fejlődésnek induló magzatával. Nem csak elhagyta, hanem az utcára tette, mert a lakást is, amelyben éltek, eladta a feje fölül. Munkája nem volt, mert növekvő pocakkal már nem tartott rá igényt fotómodellként a reklámszakma. Pénze sem volt, hiszen még tanult az egyetemen. Egyedül maradt a világban lakás, munka, pénz, támasz és remény nélkül. Testében a gyűlölt férfi magzata növekedett. Az abortuszt tiltotta a hite..." Ezt a részletet Petterson New York-i bírónak az egyik tárgyalási jegyzőkönyvéből idéztük. Az ebből a jegyzőkönyvből írt regény Sarah Sompston joghallgató megrázó, romantikus fordulatokkal teli sorsáról szól. Milyen lelki vívódásokat élt át miközben előbb eldobta, azután megpróbálta visszaszerezni újszülött gyermekét? És milyeneket, amikor elhagyta magzatának apja és amikor megtalálta a gyermekéhez apai érzelmekkel kötődő szerelmét? Fájdalmas élmények árán jött rá, hogy a gyűlöletnél van erősebb érzés. Az anyai szeretet. A legerősebb kötelék.