Sütő András (1927–2006) Herder- és Kossuth-díjas író mindenekelőtt a kisebbségi helyzetről valló és a közösségi megmaradás szolgálatába állított tanúságtételként gondolta el alkotói feladatát. Ez a célkitűzés egyszerre volt összhangban habitusával, társiasságot igénylő alkatával és következett azokból a bonyodalmas időkből, melyekben élnie adatott. Pályakezdése anekdotizáló prózai kísérleteit követően éppen azon az áron alakította ki a vállalt feladatának leginkább megfelelő elegyes műfaji formákat, hogy megalapozatlannak bizonyult reményeit elbúcsúztatta, s alkotói figyelmét afelé fordította, ami a legközvetlenebbül adódó valóságává nőtte ki magát: a hatalom természetrajzának irányába. A Hang–Kép–Írás sorozat különlegessége, hogy kép és szöveg kölcsönhatásából rakja össze azt a mozaikot, amelyben az alkotó saját életpályája dokumentumainak kommentátoraként szólalhat meg, hogy azután megszólalása szó szerinti értelemben is megvalósulhasson a hozzáférhetővé tett hangzó anyagok révén.
