Negyven után egy nő előtt két út áll: vagy lefelé, vagy felfelé. A könyv főszereplőjéhez, Nikohoz hasonlóan a legtöbb nő dacosan inkább széllel szemben, mint hátszéllel halad tovább. Ezért szórakozhat jót Niko történetén mindenki, aki próbálta már a panaszait olyan furcsa nevű szerrel enyhíteni, mint a poloskavész. Aki érezte már azt, hogy kívánja ő a férjét, de leginkább a háta közepére. Aki igyekszik feltűnés nélkül hunyorogni a drogériában a kisbetűs szövegre, nehogy véletlenül hajfestékkel szőrtelenítsen.  Aki próbált már megszökni a saját életéből, hogy azután önmaga javított változatára rátalálva visszatérjen, és azt mondja: oké, elmúltam negyven. Akkor innentől kezdve felfelé fogok haladni! Niko a fiához szökik Rómába, ahol beáll főzőnőnek a Trastevere egyik XVIII. században épült villájába, a fia professzorának apjához, Bernardo Bianchihoz, akinél kosztot, kvártélyt kap a munkájáért cserébe. Izgalmas és sorsfordító tíz hetet tölt ott, ahonnan egy kis párizsi kitérő után kívül-belül megújulva, megtalált, új életcéllal tér vissza a családjához. Tünet együttesként humor, mediterrán életigenlés, pazar olasz ételleírások, humor, nagy érzelmek mellett szakorvosokkal készült interjúk alkotják a MeNŐpauzát.