Jelen tanulmánykötet kiegészítése és továbbgondolása a szegedi irodalomtörténész korábbi három, Fekete Istvánnal foglalkozó könyvének. Ismételt figyelemfelhívás az író legismertebb regénypárjára, a Tüskevárra és a Téli berekre, valamint a Cönde és a Csend jelentőségére a Ballagó idő előkészítésében. Egyidejűleg a szerző - eddig az elemzésekből kimaradt - színműveinek részletes elemzése, továbbá publicisztikáinak bemutatása is. Utóbbiból megismerhető Fekete István felfogása, véleménye a vadászat gyakorlatáról, eszközeiről és elméletéről, a gazdatisztek meg a halászati szakemberek munkájáról, illetve az irodalomról. A példaképnek tekintett Kittenberger Kálmánról árnyalt, körültekintő portré, az író alkotókedvét és munkaerejét befolyásoló betegségeiről, baleseteiről és - az elsőként most rekonstruált - könyvtáráról pedig szintén forrásértékű tanulmányok olvashatók a könyvben. Az írások meggyőzően bizonyítják, hogy a múlt század második harmada különös - a fiatalok által jól ismert, az irodalomtörténészek körében viszont mellőzött - írója életrajzának kutatása és életművének átfogó értékelése időszerű feladat. Ez az előfeltétele annak, hogy a még mindig "ismeretlen ismerős" Fekete István végre részévé válhasson az irodalmi kánonnak.