A század nagy magyar íróinak Szabó Zoltán (1912 -1984) a legkevésbé ismert és a leginkább félreértett alakja, noha emigrációjáig, 1947-ig hét könyve és több mint ezer publikációja jelent meg idehaza, köztük olyanok, mint A tardi helyzet vagy a Cifra nyomorúság, amelyeknek alapján a politikai közvélemény a népi írók körébe sorolta. Az emigrációban Szabó Zoltán közel tíz éven át, többszöri nekirugaszkodással, mintegy nézetei összefoglalásaként írta ezt a művét a nép és nemzet, az ország és haza problémaköréről a filozófia és a személyes életrajz határműfajában. A sokszorosan átírt, néha szinte kibetűzhetetlen kéziratot András Sándor, egykori tanítványa rendezte sajtó alá.