A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt.
Amikor 1015-ben Szvjatopolk harcosai a Szent Boriszt védő Magyar Györgyöt megölték, csak úgy tudták nyakáról levenni az aranygrivnát, hogy levágták a fejét.
A Jurjevszkoje evangéliumos könyv Magyar György halála után mintegy száz évvel, pontosabban 1119 és 1128 között készült. E kódexet jelenleg a moszkvai Vörös téren álló Állami Történeti Múzeum kiállításán csodálhatjuk meg. Iniciáléinak festője magyar mester volt.
Természeten a korai orosz ötvösségből még számos kitűnő arany- és ezüsttárgyat lehetne megemlíteni.
Most nincs lehetőségünk a technikai és művészeti vonatkozásban a méltán híres, csodálatosan magas szintű moszkvai barokk, rokokó és korai klasszicizmus ötvöstárgyaival foglalkozni. Figyelmünket a 19. századra összpontosítjuk.
