Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015-2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az "Európa szívében" radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen "háborúról", vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.
A fejlemények hatására széles körben elfogadottá vált egy általánosító, monolitikus iszlámkép, amely a média, a politikusok, az egyházi személyiségek, de még a biztonsági szakértők jelentős részét is jellemzi. Eszerint csupán egyetlen - ellenséges, az európai kultúrától idegen - iszlám létezik, s a fő törésvonal az iszlám és a kereszténység, az iszlám és a Nyugat között húzódik.
ROSTOVÁNYI ZSOLT, a Budapesti Corvinus Egyetem rector emeritusa, iszlám- és Közel-Kelet-szakértő hatalmas ismeretanyagot feldolgozó munkájában cáfolja az iszlám és a radikális iszlamizmus összemosását, az iszlámról kialakult ellenségképet, hiszen a muszlimok túlnyomó többsége maga is elszenvedője a dzsihádisták erőszakos akcióinak. Bemutatja, hogy az iszlám világ gyakorlata nem felel meg a róla kialakult esszencialista, monolitikus víziónak, hanem éppen ellenkezőleg: az egymással vetélkedő, egymásnak gyakran ellentmondó értelmezések színtere, s az iszlám egyik legfontosabb sajátossága mindig is diverzitása, értelmezéseinek és kifejezésmódjainak sokszínűsége, pluralizmusa volt. A szerző kitér az iszlám és a kereszténység között az elmúlt években magas szinten folyó dialógusra is.