A szociálpedagógia elméleti és módszertani tudásanyag, amely hagyományosan a társadalomtudományok, a neveléstudomány, a pszichológia, valamint a jog fogalmait, ismereteit és módszertanát ötvözi sajátos, rá jellemző módon. A szociálpedagógia emellett praxis, a segítő munka terepe, mely szorosan épít a pedagógiai-, nevelési-, szociális- és a mentálhigiénés munka gyakorlatára. A szociálpedagógia csak az előbbiek komplexitásában értelmezendő, képviselendő és gyakorolható. Ezt az elvet hivatott követni a Szociálpedagógia - Szakszociálpedagógia című kötet is, mely kimondott céljaként bemutatja a szociálpedagógia sokszínű munkaterületét. Elemzi az egyes problématerületek, illetve célcsoportok szociálpedagógiai szakma felől megnyilvánuló elvárásait, a szükséges ismeretanyagot, a beavatkozások nehézségeit a kliensek és a segítők oldaláról.
A könyv tanulmányai három nagyobb témakör köré csoportosulnak. Az első terület a szociálpedagógia elméleti és történeti kérdéseivel foglalkozik. A második rész a "szak-szociálpedagógiák" nevet kapta, amelyek a szociálpedagógus jellemző munkaterepeit fedik le. A harmadik rész pedig azokat a speciális célcsoportokat veszi vizsgálat alá, melyekkel a szociálpedagógus, mint határterület találkozik, s melyekben a kompetenciahatárait "feszegeti".
Tankönyvként a kötet célja a szociálpedagógia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű és közérthető bemutatása a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára. A gyakorló szakemberek esetén munkájuk professzionálisabb ellátásához kíván hozzájárulni, és támogatni őket az esetleges elakadások kezelésében. A társszakmák, további segítő hivatások felé pedig egyfajta kéznyújtás az interdiszciplináris párbeszédre.