Rosonczy Ildikó Moszkvában, az Oroszországi Állami Hadtörténelmi Levéltárban találta meg I. F. Paszkevics tábornagynak a magyar hadjárat idején I. Miklós cárhoz írt leveleit, amelyeket mindeddig oroszul sem közöltek. Most először kap nyilvánosságot az uralkodó és főparancsnoka 1849. nyári levelezésének teljes anyaga, kiegészítve Paszkevics jegyzeteivel, fogalmazványaival és szembesítve azzal a retusált képpel, amelyet az orosz tábornagy utólag rajzolt meg magyarországi főparancsnoki tevékenységéről. Az iratokból kiderül, hogyan vélekedett az orosz főoszlopot közvetlenül irányító főparancsnok ellenfeléről, a Komáromból kivonuló és a magyar honvédcsapatok dél-alföldi gyülekezési pontja felé tartó Görgei tábornokról. Elsöprő túlereje ellenére milyen váratlan nehézségekkel szembesült, milyen terveket követett, hogyan változtatta meg őket? Milyen magyarázatot adott a cár többször és egyre türelmetlenebbül feltett kérdésére: „meg van-e már semmisítve Görgei?” Miért vetődött fel Paszkevics leváltásának gondolata? Lehetett-e az orosz féllel a háború befejezése érdekében, a fegyverletétel fejében bármiféle feltételről tárgyalni? A szerző a magyar szabadságharc több vitatott fordulatának hátterét vizsgálva röviden áttekinti Paszkevics tábornagy ragyogó, különböző időszakokban eltérően megítélt életpályáját is, amelynek csak rövid epizódja volt a számunkra sorsdöntő 1849-es nyár.
