A turulmondának az Árpád-dinasztiával való kizárólagos kapcsolata kétségtelenné teszik, hogy a mondában egy igen ősi típusú, totemisztikus, koncepciós monda maradt reánk. Azonban a "totemisztikus" jelző még egyáltalában nem meríti ki mindazt, amit néplélektani szempontból a kérdésről elmondhatunk. A madár szereplését a lélekkel való kapcsolata determinálja, így tovább menve azt mondhatjuk, hogy az emberi lélek = madár, akkor az emberek királyának alteregója a madarak királya. Ezért válik a turul az uralkodó nemzetség totemállatává, hiszen mindenekfelett fontos, hogy az Árpádok háza el nem tűnjék, és ezért ejti teherbe a turul Emesét, hogy megszülhesse a kor hősét. Ez által a monda az a történet, amit a nép az eredetéről igaznak tart. Így formálva hősöket és csodás eseményeket. Elsősorban nem a szórakoztatás a cél, hanem a rejtett lelki, erkölcsi tulajdonságokon keresztüli tanítás morális tisztességről, emberségről, eredetről, ősökről. A monda nem hazudik, de az elbeszélés sodró formáját sokszor csodás elemekbe öltözteti.
