Az első világháború és az azt követő összeomlás okainak feltárásával kapcsolatban kompromisszumot kötött a mai fősodratú politika és a történész elit. Ennek szellemében a nemzetünk legnagyobb kataklizmáját kiváltó okok szőnyeg alá vannak söpörve, meg vannak hamisítva, félre vannak magyarázva. A XX. század veszteseiként úgy léptünk be a XXI. századba, hogy valójában fogalmunk sincs arról, miért lettünk a történelem páriái, hogyan váltunk a Kárpát-medencében egy végnapjait élő magyar közösséggé. Az első világháború nem azért végződött katasztrofálisan, mert egy katonai összeomlás állt a háttérben. Sokkal inkább a magyarság szellemi és lelki megroggyanása okozta azt a kataklizmát, amelynek máig tartó hatásai csak súlyosbodtak. Vajon hogyan látta ezeket az éveket a XX. század, a modern magyar katolicizmus legjelentősebb személyisége? A szerző nem egyszerű naplót vezetett, amelyben kronologikusan megtalálhatók a legfontosabb események. A Naplójegyzetek valóságos lelki-szellemi tükre Prohászka az első világháború és a forradalmak, valamint a „keresztény kurzus” alatti gondolkodásának, arra figyelmeztetve, hogy az Isten és a földi hazánk, Magyarország iránt való szeretet mint erő, mennyire nélkülözhetetlen a megmaradásunkhoz. Kíméletlenül leplezi le és ostorozza bennük a tizenkilencedik századvég és a huszadik századelő valamennyi dekadenciáját. Ugyanakkor nem kíméli a magyar társadalom előkelőségeit sem, kiváltképpen a főnemesség felelősségét emeli ki. Naplójegyzetei tragikus aktualitását az adja, hogy ma is olyan erőkkel szemben kell megőriznünk keresztény és magyar mivoltunkat, mint amilyenek már a nagy püspök indulásakor is az Isten által teremtett világunk elpusztítását tűzték ki célul. Jelen kötet Prohászka naplójának a fent jelzett időszakra vonatkozó legteljesebb, több kiadás egybevetett változata. Most először kerül sor arra, hogy az idegen nyelvű szövegrészek szinte teljes fordításával jut el a magyar olvasókhoz a XX. század egyik legfontosabb szellemi és lelki iránytűje.