A kötet a szerzőnek az elmúlt másfél évtizedben papírra vetett pénz- és banktörténeti témájú írásait tartalmazza. A tanulmányok fókuszában az 1914 és 1938 közötti évek, az első világháború hosszú távú hatásai és a két világháború között időszak mély pénzügyi, gazdasági krízisei állnak.
A világháború kitörését követően megindult a pénz teljes elértéktelenedéséhez vezető infláció, majd az 1920-as évek vége elhozta a nagy gazdasági válságot, amelynek súlyosságát jelzi, hogy egyidejűleg jelentkezett a külső adósság-, a fiskális-, a bank- és a valutaválság. Külföldi és hazai levéltári források alapján, nemzetközi összehasonlításban elemzi a szerző az összetett válsághelyzet előzményeit, kialakulásának okait és következményeit.
Pogány Ágnes ismerteti azokat a korabeli és mai elméleteket is, amelyek a nagy gazdasági válság magyarázataként születtek. A kötet egyik újdonsága annak bemutatása, hogyan kezelték az egymást követő pénzügyi és gazdasági kríziseket a kormányok Magyarországon és a világ más részein, milyen eszközök álltak rendelkezésre a válságok következményeinek enyhítésére, és mennyire voltak ezek eredményesek.
A jegybankok korán kialakult eszköze volt a bankválságok kezelésére a végső hitelezői funkció, ennek történetét és magyarországi gyakorlatát is megvizsgálja a szerző, feltárva egyben a Magyar Általános Hitelbank összeomlásának eddig nem ismert történetét.
