Peter Ackroyd ragyogó könyve életszerű betekintést nyújt Shakespeare világába - láttatja a korabeli Angliát; a kor formálódó világvárosát, Londont; a felvirágzó-kibontakozó angol színjátszást; és egyúttal reflektorfénybe állítja Shakespeare-t, az embert. A szerző bensőséges viszonya tárgyával úgy jeleníti meg számunkra a nagy angol Bárdot, mintha kortársunk lenne - vagy mintha mi csöppennénk vissza a reneszánsz Angliába, hogy végigkísérjük Shakespeare-t életútján. Gondolhatnánk, hogy Shakespeare elsősorban a "szellem" embere, aki mécsese fényénél, vagy színháza, a Globe deszkáin szavalva egész életében színdarabjainak világát álmodja. Ackroyd életrajzában azonban egy sokkal valóságosabb, igazi hús-vér ember bontakozik ki előttünk, aki benne él a gondokkal és örömökkel teli anyagi világban: családja van, örül és szomorkodik, tervezi életét és éli végzetét, mint más földi halandók. S mindeközben nála van Prospero varázspálcája...