Végy egy Amerikából Angliába származott sonkakirályt, Egy nem-is-olyan gazdag (de annál gőgösebb ) szépasszonyt, egy tehetséges (de még annál is pimaszabb) festőművészt, egy bájdús leánykát, aki egyeseket kék szemű egérre, másokat ellenben kínai porcelánfigurára emlékeztet, egy kisportolt komornyikot és bronzvörös menyasszonyát, egy tenorista ambíciókat dédelgető, amúgy elég bugyuta arisztokratát, egy lapátfülű amerikai bokszolót, akiből nagyralátó neje angol urat akar faragni - helyezd mindezeket egy ódon angol kastély mohlepte falai közé, és már indulhat is a hamisíthatatlan Wodehouse-regény, amely ezúttal sem okoz csalódást a híres angol mulattató magyar híveinek.
