„Noha az ötvösművészetnek évszázadokon keresztül történelemformáló szerepe volt, nagyon kicsi a szakirodalma, és összefoglaló szakmatörténeti munka sem készült eddig. A felnövekvő nemzedék szinte semmit sem tud az ötvösművészetről, mert nem került be sem a szakközépiskolai, sem az egyetemi művészettörténet tananyagába. A művészeti képzésben az ötvösök, fémművesek nem sajátíthatják el szakmájukat, és nem léphetnek a fejlődés útjára, ha a szakma történetét nem ismerik. Az ötvösművészetben a személyes alkotás és tevékenység nemcsak a puszta egyéni adottságok kifejlesztésével, kibontakoztatásával alakul ki, hanem a fennmaradt értékek megismerése által is. Ezzel az ötvösszakma-történettel a művészettörténeti oktatásban és az ötvösművészetért rajongó műértők táborában – remélhetőleg – nagy űrt sikerül kitölteni.”