Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz iránti szerelem, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója. A pénz felemelkedésében azonban Niall Ferguson rávilágít arra, hogy a pénzügy nemcsak az emberiség fejlődésének alapja, hanem a világtörténelem állandó háttere is egyben. Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig éppen olyan fontos szerepet játszik a hitelezés fejlődése a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőivé váltak.
Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. Hasonlóképpen azt is bemutatja, hogy a világ hatodik leggazdagabb országának tartott Argentína a pénzügyi kudarcok eredményeként miként vált mára infláció tépázta csődtömeggé, és a pénzügyi forradalomnak köszönhetően hogyan válik a világ legnépesebb, de szegény országa egyetlen generáció alatt világhatalommá. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel, éppen ezért akárhogy megy is éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.