A fekete város Mikszáth utolsó regénye, nem sokkal halála előtt, 1910-ben fejezte be. Az az esztendő a gyász pillanatáig az országos ünneplésnek – a kereken negyvenévnyi írói pályafutás jubileumának – a jegyében telt, s az ünnephez maga Mikszáth adta a legbecsesebb ajándékot: egy pompás kis történetekből összefűződő nagyregényt a szeretett Felvidék múltjából.
„Eddig bujdosó kuruc voltam, legalább tudtam, mi vagyok, és az üldözött farkas is megszokja végre az állapotát; ezentúl pedig... – Nos, ezentúl? – Ezentúl szabad magyar nemes volnék, de nem tudom, mi vagyok, és félek, hogy nem tudok majd belenyugodni. Mert az előbbi állapot legalább igaz volt, ez ellenben nem igaz.”
