Michal Habaj az 1990-es évek második felében robbant be a szlovák költészet első vonalába, és vált annak meghatározó figurájává. A címként is a szerző nevét viselő kötetben (Michal Habaj: Michal Habaj, avagy a második kiadás szerint: Michal Habaj2) lélektani és természeti költészet, formai újítások és klasszikus formák, naplószerű és biblikus hangütésű szövegek hoznak létre sajátos költői szintézist. A szerző és az olvasó egyetlen, kanyargós ösvényen vág neki a kulturális hagyomány megismerésének és az önmegismerésnek - egy olyan lírai univerzumban, amelyben a szépség, a fantázia, az önmagunk és a másik iránti kíváncsiság központi szerepet tudnak játszani. A kötet első kiadása 2012-ben elnyerte a szlovák Pravda napilap közönségszavazásának.
