„Apám dolgozószobájában, íróasztalán, írógépén leírtam élete regényét. Nem az volt a célom, hogy értékeljem, még csak teljes életrajz se lett belőle. Körülvettek könyvei, kéziratai, jegyzetei, levelei és eleven emléke, s én igyekeztem e dús kincstárban úgy rendezgetni, hogy az olvasó oly közel érezze magához, mint harcostársát, jó barátját. A családi tükör, melyben itt megjelenik, tudom, kicsinyít: sorsa több volt, nagyobb és tágasabb. Élete a mindennapok láncán kimondhatatlanul szerény és emberi. Minden szót igazként vallottam, s ha nem mondtam el mindent, kortársai, író- és munkatársai, barátai és "fiai" kiegészítik majd, teljessé teszik írói arcképét." Móricz Virág
