„[…] Fel kellene mondanom a Csáth-életrajzot? A tehetségét drogokba és női ölekbe fojtó géniusz útját a végső, gyalázatos pusztulásig? Nem teszem. Bízom abban, aki kézbe veszi ezt a könyvet, tudja, mit kap, s kell is, hogy tudással rendelkezzen a curriculum mozzanatairól. Bár megkockáztatom, aki szót sem hallott az 1887 és 1919 között élt doktor Brenner Józsefről, az is élvezni tudja ezt a szövegáradatot.Mi a csuda ez? Drámai szöveg? Egy regény szövete? Művészportré? Kórkép? Hát nem mindegy? Legyen már annyi empátiánk bő évszázaddal később, hogy megértéssel és beleéléssel fogadjuk ezt az analízist. A történelmit is, a pszichológiait is. […]” (Kelecsényi László)
