A Kelet- és a Nyugat-római Birodalom területére rendszeresen betörtek a nomád népek. Különösen nagy veszélyt jelentett a rómaiak számára a hunok megerősödése Attila királysága idején. A catalaunumi csatában (451), véres ütközetben visszaszorították ugyan a hunokat, de azok már a következő évben Itáliára támadtak. Lerombolták Aquileiát (feltételezik, hogy menekülő lakói alapították Velencét), és megsarcolták Rómát.# Több városban a keresztény papok szervezték az ellenállást. Ennek emlékét őrzi a pápa személyes követjárása. Attila fiainak testvérharcát a leigázott népek azonnal kihasználták. Más nomád birodalmakhoz hasonlóan a hunok is eltűntek a történelem színpadáról. Európa népei a kalandozó magyarokat életmódjuk és kultúrájuk rokon vonásai miatt a hunokkal azonosították. Valószínűleg ekkor keletkezett a hun-magyar rokonság mondája, miszerint őseink Attila örökét foglalták vissza.
