A 20. század legbölcsebb közép-európai filozófusa, Leszek Kołakowski (1927–2009) tudományos, de közérthető interjúkban és tanulmányokban foglalja össze legfontosabb gondolatait. Kimerítően foglalkozik a kommunizmussal és örökségével. Feltárja a sztálinizmus marxista gyökereit, azt hangsúlyozva, hogy Sztálin egyáltalán nem torzította el a marxi örökséget, ahogy oly sokan állították és állítják. Elgondolkodtató nézeteket tesz közzé az emberi önazonosság mítoszáról, a baloldal örökségéről, a náci és szovjet népirtás különbségeiről és hasonlóságáról, s kifejti, hogy az emberi előrelátásban való csalódást az emberi állapot természetes velejárójának tekinti. Írásainak másik csoportjából a vallással kapcsolatos nézeteit ismerhetjük meg. Híres kijelentése szerint „Mióta Nietzsche bejelentette Isten halálát, ritka látvány a vidám ateista.” De szó esik itt a természetjogról, Jézus Krisztus tanításának történelmi jelentőségéről, a kollektív identitásról, valamint az egyetemek szerepéről és jelentőségéről is. Briliáns okfejtéssel bizonyítja be az értéksemleges iskolai oktatás lehetetlenségét. Egy másik írásában arra figyelmeztet, hogy bolygónk ökológiai és demográfiai korlátai miatt rá fogunk kényszerülni igényeink korlátozására. E korlátok felismerésére csak a történelem és a vallás taníthat meg minket, e nélkül igényeink bármilyen korlátozására tett kísérlet szörnyű frusztrációhoz és agresszióhoz vezethet, amely katasztrofális méreteket ölthet.