Lángh Júliát budai úrilányként próbálták fölnevelni egy olyan korban, amikor "úrinak" lenni sem könnyű nem volt, sem veszélytelen. A keresztény középosztálybeli család életébe a szülők akarata ellenére is beszivárog a kinti világ. 1945-60: félelem a csöngetéstől, a népnevelőktől, a Szabad Nép félóráktól, aranyrejtegetés miatt börtönbe kerülő nagynéni, kommunista hitbol kiábrándult nagybácsi, szertartásos vasárnapi ebéd és hétköznapi sztálinpástétom, plakátok és jelszavak az utcán, és az ÁVO épületével szemközti bábszínház műhelye, ahol a nyilvánossághoz nem jutó képzőmuvészek készítik a bábokat, és ahol a mesélő először hall nyílt beszédet a világ fontos dolgairól, politikától a szerelemig.
