Kurt Vonnegut a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású amerikai írója. Dédszülei Németországból vándoroltak ki 1848-ban. Mint az amerikai hadsereg katonája 1944-ben fogságba esett és hadifogolyként Drezdába került, itt egy hústároló pincéjében vészelte át a város semmivé bombázását 1945 februárjában. A szörnyű élményt mintegy 25 évvel később Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije című ikerregényekben sikerült kiírnia magából. A hazátlan ember egybefüggő önéletrajzi esszéregény, amely felöleli Vonnegut egész írói pályáját. A rá oly jellemző fanyar humorral mondja el véleményét az Egyesült Államokról, és egyben az egész nyugati világ álnokságáról, önmegtévesztéséről is.
„Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz felett. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."
 
Geszti Péter előadásában