Bevezetés a poétikai turizmus mesterfogásaiba. Tájak, korok, verssorok közt utazik, utazgat a költő. Számára valós és szövegbéli hely egyaránt tér – és kép is, melyet felidéz, megszólaltat, hozzárajzol, mintegy mellékesen, kovácsandrásferencesen: vagyis KAF-osan. Líraközi csavargásai szándékosan mellőznek minden összegző szándékot. Könnyed stílusa, nyelvi leleményessége újra és újra képes lenyűgözni ismerőit – műértőket és műkedvelőket egyaránt – mostani kötetével pedig a legnagyobb erdélyi lírikusokat idéző tehetség minden bizonnyal újabb rajongókat toboroz költészetének.
