Közép-Wisconsin szélfútta prérijétől San Diegóig, majd onnan a San Franciscó-i öböl varázslatos szépségű északi partjáig, a sonomai Hold Völgyéig, s végül a nicaraguai Corinto elátkozott dzsungeléig bármerre is jár a kései magyar felfedező, mindenütt találkozik egy daliás kiállású, termetes magyar nemes, Haraszthy Ágoston nevével. No és a fényképével, merthogy a XIX. század derekán már a technikai fejlődés lehetővé tette a hősök megörökítését - márpedig Haraszthy hős volt a javából. Dicsőséges és tragikus hős. Amíg itthon alig hallottunk róla, Amerika egyes részein legendaként emlékeznek Haraszthy Ágostonra. A Gróf várost alapított Wisconsin államban; 1850-ben San Diego első seriffjeként tette le a névjegyét Dél-Kaliforniában; a San Francisco-i aranykohó és pénzverde egyik vezetője, majd perbe fogott - s a perből győztesen, megdicsőülve kikerülő - becsüse volt, mígnem megérkezett Sonomába, a földkerekség alighanem legcsodálatosabb bortermő völgyébe. Ha manapság a kaliforniai szőlő- és borkultúra atyjaként aposztrofálják, az nem a véletlen műve - ennek a páratlanul kalandos és termékeny, egy nicaraguai folyóban, nagy valószínűséggel egy krokodil gyomrában véget érő életútnak állít emléket ez a gazdag képanyaggal kiegészülő dokumentum-regény.