Balatonfenyvesen, a szociológus nagyapa és unokái kertjében él: csiga, vakondok, méhecske, imádkozó sáska, Sikló, Varangyos Béka, Keresztes Pók, Bodobács, rengeteg hangya és lepke. Eszter, az egyik kisunoka véletlenül rálép Csigára, és összetörik a háza, ott áll (ül) meztelenül a Jóisten sámlija alatt - aki épp szájharmonikázik -, és nagyon bús, mert épp házasodni készül. A Jóisten elküldi a négy égtáj felé a több ezer szeráfot, meghirdetve a csigaház-építés pályázatát. A beérkező pályaműveket háromtagú zsűri bírálja el: Leonardo da Vinci, Le Corbusier és Makovecz Imre. A végleges döntés értelmében csiga tervei alapján készül el a nyálból épülő, tornyos, kis titokkamrás, piros szivekkel díszes házikó. Így már nincs akadálya, hogy a csiga férjhez menjen. Nyolcvan tojást rak le, ennyi gyereket szeretne felnevelni. A nagy kérdés: hol rejtheti el biztonságosan a tojásokat? Vakond felajánlja föld alatti labirintusát, de az sajnos olyan tekervényes, hogy eltévednek benne. Így inkább egy jól betemetett gödörbe kerülnek a tojások, és a kert kedves állatai felváltva állnak mellette őrséget. A fenyvesi üdülőben eközben sok minden történik: a gyerekek is, a kisállatok is Ki mit tud?-ot és triatlon bajnokságot rendeznek (bodobács pl. vicceket mesélt, hangya pedig elmondta A hangya című József Attila verset). A humorban és nyelvi leleményekben is igen gazdag "földközeli" történet fordulatos, fantasztikus, csillogóan áttetsző nyelven megírt, bölcsnek is nevezhető könyv végére "megszületik" a nyolcvan csiga, akiknek Keresztes Pók elmagyarázza: - ez pedig, látjátok, a világ. Ebbe van beleszőve a hazátok, Magyarország. Ez pedig a mi rétünk.