Juhász Gyula rövid életét (1883 és 1937 között mindössze ötvennégy esztendő adatott számára) mindig feszült ellentmondások hatották át. Saját korában neki volt ekkor a legnagyobb tekintélye a fiatal költők között: barátai úgy néztek rá, mint a születő modern líra csillagára, mint költő, és mint tudós egy egész ifjú nemzedék reménysége lett. Őt, aki a régi Magyarország több városában is otthonra talált, különösen megviselték a trianoni döntések, amelyek éppen az ifjúságnak otthont adó városokat szakították el Magyarországtól. Fájdalmának több költeményében is hangot adott - ezek a "trianoni versei".
