Egy romantikus XX. századi szerelem története Juan Marsé írói hírnevét az 1966-ban írt Utolsó délutánok Teresával című regény alapozta meg, amely egyben az író legnépszerűbb, legolvasottabb könyve az egész világon, már csak témája okán is, lévén az egy szenvedélyes szerelem története. Teresa Serrat, a gyönyörű és dúsgazdag egyetemista lány nagyiparos apja jóvoltából a katalán mágnásgyerekek életét éli, míg Manolo Reyesnek, a szegény andalúziai vidékről Barcelonába bevándorolt fiúnak az eszén, talpraesettségén és elbűvölően szép külsején kívül semmije sincs. Manolo, a motorkerékpárlopásból élő vagány mindenáron be akar kerülni a felsőbb körökbe, és adottságait tudatosan használja az elérendő cél érdekében. Besétál például egy kerti partira, ahol úrigyerekek táncolnak a medence körül, és egy csinos, barna lánnyal táncol és csókolózik egész éjszaka. A lány azonban nem más, mint a szép szőke Teresa cselédlánya. A fiú attól kezdve éjszakánként őt látogatja, de közben Teresáról ábrándozik. Egy tragédia folytán sikerül is a közelébe kerülnie, sőt hamarosan szerelem szövődik közöttük. A regény 1956-ban játszódik, az egyetemi diákmozgalmak idején. Teresa szívvel-lélekkel veti bele magát a diákmozgalomba, le is tartóztatják egy utcai tüntetés alkalmával. Naiv lelkesedéssel mitizálja a munkásosztályt, amelynek öntudatos képviselőjét látja Manolóban, aki rá is játszik erre. A történet végül tragikus véget ér, de a Teresával eltöltött utolsó délutánok emléke a börtönbe is elkíséri Manolót.