Egy különös szövetű, sajátos műfajú könyvet tart kezében az olvasó: a háború utáni cseh irodalom kiemelkedő érdemű mindenese, vitathatatlan tehetsége, Josef Skvorecky látomásszerű visszatekintését serdülő és felnőtt kora apró-cseprő vagy éppen világrengető eseményeire. A múlt egykori gimnáziumi osztálya, a hajdani egy csapat, egy banda tagjainak sorsában éled újjá, a XX. század két embertelen rendszerének, a fasizmusnak és a kommunizmusnak baljós, komor díszletei között, amelyeket azonban különös, megkapó fénnyel ragyog be a nosztalgiával megidézett ifjúság. Skvorecky két osztálytalálkozó kulisszái mögé enged bepillantást, amelyeket harminc év választ el egymástól, és ahol a történelem és az egyéni sorsok váratlan, groteszk, hol komikus, hol tragikus kaleidoszkópja tárul elénk. Az osztálytársak, tanárok mind-mind a hányatott Skvorecky-életút illusztrálói, időnként elbeszélői. Azt példázzák, hogyan lesznek a hétköznapi emberekből hősök, vagy ellenkezőleg, antihősök... az életben és az irodalomban.